Idén megint túltoltuk. Nem kicsit.

A szakemberek már legalább 55 éve mérik egyre pontosabb számításokkal az ökológiai lábnyomunk hatásait. Ennek globális érzékeltetésére szolgál a Túlfogyasztás Napja is. 1971-ben ez a nap még csak december 25-re esett. Azóta azonban, szinte minden évben egyre korábbra tolódott.

Összességében ez a nap jelzi, hogy mikor fogyasztja el az emberiség az adott évben mindazt, amit a Föld ökoszisztémája egy év alatt képes is regenerálni.

A Global Footprint Network számításai szerint idén 1,8 Föld értékű természeti erőforrást élünk fel, miközben csak 1 élhető bolygónk van.

Egy olyan planétán élünk, amelyen 12,2 milliárd hektárnyi erőforrásokat biztosító és hulladékot elnyelni képes biológiailag produktív föld- és tengeri terület áll a rendelkezésünkre. Viszont az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 80%-kal nagyobb, 21,7 milliárd hektárnyi terület igényel.

Ha például mindenki úgy élne, mint egy átlagos amerikai állampolgár, a Túlfogyasztás Napja márciusban lenne. De mi sem vagyunk túl ártatlanok. Magyarország esetében idén június 2-án következett be ez a nap. Igaz, minimális örömre adhat okot, hogy a 2024-es évhez képest, nem május 25-én, hanem 8 nappal később értük ezt el.

Mit tehetünk a változásért?

Bolygónk erőforrásai végesek. A Túlfogyasztás Napja sem tolható egyre korábbra és korábbra a jövőben. Vagyis jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan.

Ehhez elsősorban érdemes szembesülni saját egyéni ökológiai lábnyomunk mértékével, vagyis hogy mekkora a mi környezeti terhelésünk. Ehhez nyújt segítséget a KÖVET Egyesület ökológiai lábnyom kalkulátora.

Persze az egyéni mellett, a valódi változáshoz kormányzati, döntéshozói, nagyvállalati, társadalmi szinten is sokkal komolyabb elköteleződésre van szükség. A jó hír, hogy minden olyan bolygónkra nézve pozitív változás, ami későbbre tolja a túlfogyasztás napját, már hasznos. Energiafelhasználásunk csökkentése, városaink és mindennapi szokásaink zöldítése, az élelmiszerpazarlás elkerülése, vagy a lokális termelők előnybe részesítése mind-mind egy újabb tudatos fogyasztói döntés lehet.

További konkrét előre mutató kezdeményezéseket az Earth Overshoot Day oldalán is találunk. Egyéni szintű hulladékcsökkentési cselekvési lehetőségekből pedig a Humusz Szövetség állított össze egy remek füzetet.

Az újrahasználat környezeti előnyei

Az emberiség ökológiai lábnyomának 60%-át a CO2-kibocsátás teszi ki. Ennek egy nagy részét pedig az új tárgyak gyártásához szükséges energiaigény. A textilipar köztudottan a világ egyik legszennyezőbb iparága, a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10%-áért felelős. Egyetlen poliészter póló előállítása 5,5 kg CO2-t, egy pamut póló pedig 2,1 kg CO2-t termel.

Ezzel párhuzamosan már tudományos kutatások bizonyítják, hogy a használt ruhák vásárlása 42%-kal alacsonyabb klímaváltozási hatást és energiafelhasználást eredményez. Nagyjából 3 kg CO2 takarítható meg minden újrafelhasznált minőségi ruhadarabbal. Így aki csak second hand ruhákat vásárol, évente akár 100-200 kg szén-dioxid-kibocsátást előzhet meg.

Cseriti üzlethálózatunk pontosan ezt a környezettudatos fogyasztást támogatja már 2011 óta. Működésünk eddigi 14 évében 5.100 tonnával kevesebb hulladék keletkezett. Leadóinkkal és vásárlóinkkal közös együttműködésünknek köszönhetően évente 400 tonna ruha és 40 tonna könyv marad körforgásban.

És bár a Cseriti is csak egy, a számtalan zöld megoldás közül, az újrahasználat - vagyis új helyett használt, de jó minőségű tárgyak választása - mégis egy könnyen beépíthető szokás a hétköznapjainkba.

Látogass el Te is bármelyik budapesti Cseriti Bolt&Leadó Pontunkra, és élvezd az egyszerűbb és tudatosabb életmód előnyeit!